A fényképezéssel már 7 évesen megismerkedtem, szüleim munkahelyén a könyvtáros bácsi adott először a kezembe fényképezőgépet. Alig vártam, hogy elfogyjon mind a 36 filmkocka, már húztam is ki a filmet a gépből, hogy láthassam a negatívot. Óriási csalódás volt. Idősebb barátaim is kaptak tőle fényképezőt, sőt a hagyományos előhívást is megtanulták. Őket figyelve rájöttem, mit csinálnak másképp, ami miatt az ő gépükből már használható fénykép is varázsolható. A harmadik fényképezőgépem, amit már nem szedtem szét egy Szmena 8-as volt. Iskolai kirándulásokon menőztem vele, ám amikor a tanító néni és az osztálytársak is kértek a képekből, rádöbbentem a szolgáltatás felelősségére.
Szerettem volna mind jobb képeket készíteni, ezért elkezdtem érdeklődni, utána olvasni a dolgoknak. Három évtized automata-gépes korszak következett sok családi és turista fotóval, emlékkel. Amikor kezembe kerülnek, két lány édesapjaként boldogan, fotósként kritikus szemmel nézegetem ezeket. A filmes korszak után a digitális következett egy kompakt, majd egy bridge géppel, amely ugyan előrelépést jelentett, de hamar kiütköztek a korlátai.
A megoldást a tükörreflexes gép jelentette. Vásároltam egyet, és elmentem a Győri Fotóklub Egyesület következő nyilvános klubnapjára, ahol egy érdekes kiállítást láthattam. Legközelebbi téma egy győri városfotózás volt, ami után az egész nyár rendelkezésemre állt megemészteni, hogy a beadott tíz képem közül miért nem igazán jó egyik sem. Már ekkor eldöntöttem, hogy én ide szeretnék tartozni. Szeptembertől rendszeresen látogattam a klubfoglalkozásokat, aktívan részt vettem a klubéletben. Itt ismertem meg, mit is jelent a tudatos fotózás.
Ennek eredményeképpen 2013 januárjában az elnökség felvett a Győri Fotóklub Egyesületbe. Ettől kezdve óriási volt a motiváció, hogy képeimmel a klubtagok nyomdokaiba léphessek. Sokat fejlődtem a képbírálatokon való aktív részvétellel, valamint a klubprogramokon készített képek közös kielemzésével. Javamra váltak az építő jellegű kritikák. Sokat köszönhetek a klubtagoknak, a mindenkori zsűrinek, akik iránymutatásukkal alakították a fotózás iránti látásmódomat. Rengeteg fotót nézegetek művész oldalakon az interneten és a magazinokban. Folyamatosan képezem magam, próbálok más munkáiból tanulni, ötletet meríteni. Nem választottam magamnak példaképet, minden fotóstól, minden képből lehet tanulni. A fotóklub által szervezett fotóstúrák, a színházi fotózások, sporteseményeken és egyéb rendezvényeken való fotózási lehetőség nagy élmény és egyben fejlődési lehetőség is volt számomra.
Nagyon örültem az első fotópályázati sikeremnek, ami óriási lökést adott és új mederbe terelte fotós pályafutásomat. Azóta már a hazai és nemzetközi fotópályázaton is eredményesen szerepelnek a képeim, általuk rendszeres részvevője vagyok a klub kiállításainak, megjelennek képeim fotós magazinokban, hazai- és nemzetközi kiállításokon.
Talán az emberábrázolás témaköre áll hozzám legközelebb, de szívesen fotózok a természetben, és kedvelem a kreatív fotókat is. Eddig a makro-fotózással kevesebbet foglalkoztam, a jövőben erre több energiát fogok fordítani. Célkitűzésem volt a nemzetközi fotóművész diploma megszerzése. Sikerült! 2015-ben a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség (FIAP - The International Federation of Photographic Art) “A FIAP Művésze” fotóművészeti diplomát adományozott részemre a nemzetközi fotóművészeti kiállításokon elért eredményeim elismeréseként. 2016-ban megkaptam az A-MAFOSZ fotóművész diplomát is, majd a "MAFOSZ kiváló művésze" bronz fokozatot.
2019-ben végeztem Fotográfus és fotótermék kereskedő szakon.
2020-ben ismét egy nagy álmom vált valóra, megválasztottak a Győri Fotóklub Egyesület elnökének. Három évig vezettem a klubot, sok szép sikert értünk el együtt, 2023 ban az "Év Fotóművészeti Alkotócsoportja" 2. helyezést is.
Rendszeresen megmérettetem alkotásaimat hazai és nemzetközi fotópályázatokon, ahol eredményesen szerepelnek.
Szeretnék a fotózással még sokáig örömet szerezni önmagamnak és fotóimmal minden fotográfia iránt érdeklődő embernek.
Roll Péter